Tényleg Ausztria lopja a vizet?

Mozgalmas időszakon vagyunk túl: tudjuk ki nyerte a foci vb-t, tudjuk hogy a magyar lányok az Open France díjugrató versenyen elhozták az aranyérmet több ezer induló közül, egyszer csak egyik napról a másikra 35°C lett a nappali hőmérséklet.

Szóltak a tv-ben és a rádióban, több szakember és közéleti arcot is láthatunk akik figyelmeztettek, de nem nagyon foglalkoztunk vele hiszen mindenkinek megvan a saját élete. Ezen a napon megrohamozták az emberek a bevásárlóközpontokat medencét és ventilátort vásárolni, hívták a klímásokat, hogy minél gyorsabban szereljenek be nekik valamit amivel elviselhetőbb lesz ez a pár forró nap...megismerkedtek egy új fogalommal a „hőkupola” szóval is.

Eltelt 3 hét és újra forró napok elé néz a lakosság. Erről az aszályos szélsőséges időszakról száz és száz oldalt lehetne teleírni, de nem mindegy, hogy ezeket az oldalakat ki írja, szakembereknek kellene írni, nem pedig önjelölt magukat tudósoknak, szakembereknek nevező, embereket megtévesztő személyeknek, akik csak a konteó gyártáshoz és az embereket téves információval becsapni tudásához értenek.

Az alábbi cikkemben egy új összeesküvés elméletet akarok megcáfolni, mégpedig, hogy „..Ausztria és Németország gátakkal elzárja a Dunát és ezért szárad ki az országunk és ezért kellett leállítani a paksi atomerőművet...”.

Vizsgáljuk meg ezt a téves információt és a cikk végére oszlassuk el a kételyeket az olvasóban, hogy ez a konteó, miért butaság. A magyarázat nem összeesküvés, hanem egyértelmű vízügyi és műszaki tények eredménye érthetően röviden összefoglalva.

Mielőtt megvizsgálnánk jobban az ügyet gondoljuk végig egy otthoni élethelyzettel. Bizonyára mindenkinél van, vagy legalábbis látott már fürdőkádat, a kádon két kifolyó nyílás van egy alul és egy felül a túlfolyó szerepét betöltve. Ha a kádban a dugót alul bedugjuk, akkor egy ideig a csatornába nem folyik víz, ameddig el nem éri a túlfolyó szintjét. Amint azonban a víz szintje eléri a túlfolyót, amennyi víz beáramlik annyi ki is áramlik a lefolyóba. Ha a kád mindig tele van, akkor pontosan annyi víz áramlik ki belőle, mint amennyi beleáramlik. Egy duzzasztógát pontosan ezen az elven működik. (Az egyszerűség kedvéért a párolgást most nem vettük számításba)

Ausztriában a Dunán 10 egymást követő duzzasztómű és vízerőmű működik, amelyek mesterségesen megemelik és közel állandó szinten tartják a vízfelszínt. Ezek az átfolyós erőművek nem képesek több vizet visszatartani, mint amennyi az Alpokból érkezik, vagyis nem “fogják meg” a magyar szakasz elől a vizet.

Az idei rendkívüli aszály miatt az Alpok térségéből eleve jóval kevesebb víz érkezik, így a duzzasztott szakasz csak látszólag tűnik bővizűnek. Itt nem elég ránézni az aktuális Accuweather térképre és látjuk, hogy esik az eső, akkor miért nincs víz a Dunában, a kulcsszó itt is a vízhozam, a leeső csapadéknak el kell érnie a vízgyűjtő területről a Dunába onnan pedig országokon át a Fekete-tengerbe. Közben olyan tényezők is befolyásolják a vízhozamot, mint a talaj felszívó képessége, hőmérséklet és párolgás.

A magyarországi Duna főágán nincs olyan, az osztrák szakaszhoz hasonló duzzasztómű-lánc, amely tartósan magas, szabályozott vízszintet tartana fenn, a Duna medre pedig az elmúlt évtizedekben folyamatosan mélyült a mederkopás és a korábbi szabályozási beavatkozások miatt. Emiatt a kevés víz gyorsabban levonul, és sokkal látványosabban jelenik meg az alacsony vízállás. Ezért fordulhat elő, hogy míg Bécsnél a Duna “telinek” látszik, addig Budapesten vagy Paksnál rekord alacsony értékeket mérnek. Nem arról van szó, hogy Ausztria vagy Németország “visszatartaná” a vizet.

A különbség oka a folyószabályozás eltérése, az Alpok felől érkező csökkent vízutánpótlás, a duzzasztóművek hiánya, valamint a magyar Duna‑meder mélyülése. A duzzasztóművek elsősorban hajózási és energiatermelési célokat szolgálnak, és önmagukban nem képesek érdemben megnövelni vagy eltüntetni a teljes vízhozamot. A Duna vízhozamát a teljes vízgyűjtő csapadéka, hóolvadása, párolgása, talajállapota és a mellékfolyók vízutánpótlása együtt határozza meg.

A Duna vízjárása természetes módon is szélsőséges, de az éghajlatváltozás miatt ezek a kilengések ma már sokkal erősebben jelentkeznek. Ezen kívül a Dunát nem zárhatják el csak azért mert gondolnak egyet reggel. Miért nem? Hiszen rajtuk keresztül folyik, azt csinál egy ország amit akar gondolhatnánk, de hát ez nem éppen így működik, mert a Duna egy nemzetközi folyam. A Duna Védelmi Egyezmény + EU Víz Keretirányelv szerint tilos úgy üzemeltetni egy duzzasztót, hogy az a lentebbi országban kárt okozzon. Ezért is hozták létre a Duna Bizottságot, ahol van közös vízmérő rendszer, ha például az osztrákok 10%-kal kevesebbet engednének le a folyó mentén körülbelül 2 nap alatt jelezne a rendszer a magyar és nemzetközi vízmérő állomásokon.

DanubeHIS - Duna Vízgyűjtő Hidrológiai Információs Rendszer, ezt az ICPDR - Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság üzemelteti és felügyeli. Az itt mért adatok óránként frissülnek és ezernél is több mérőállomást üzemeltetnek. Itt látható valós időben a vízszint, vízhozam, minden állomáson. Magyarországnak is van vízjelző rendszere a Magyar Országos Vízjelző Szolgálat (OVF) Magyarországon Budapestnél és Bajánál emellett Magyarországot védi az ENSZ 1977-es Vízfolyások Védelme 7. cikkelye és a Duna Védelme Egyezmény 2. cikkelye.

Végül érdemes megemlíteni a Gabčíkovo–Nagymaros ügyet is, amelyben a Nemzetközi Bíróság 1997-ben foglalkozott a Duna egyoldalú hasznosításának kérdésével. A döntés nem egyszerűen arról szólt, hogy az egyik fél „építhet-e gátat”, hanem arról, hogy a Duna nem kezelhető úgy, mintha kizárólag egyetlen ország rendelkezhetne felette. A bíróság kimondta, hogy a feleknek jóhiszeműen, egymás érdekeit figyelembe véve kell együttműködniük.

A nemzetközi egyezmények és hiteles mérési és építési adatok alapján kijelenthető hogy egyik ország sem zárta vagy tartja vissza a Duna vizét, hogy kevesebb kerüljön országukba.

Az ember nehezen viseli a megszokottnál eltérő hőmérsékletet, ilyenkor stresszesebbek vagyunk és türelmetlenebbek illetve a hőség hatására sokszor lustábbak is. Könnyebb elhinni egy vélt szakember megtévesztését mint utánajárni az adatoknak, információknak. Bízom benne, hogy a cikk hatására néhány olvasó megváltoztatja a véleményét, vagy legalább utánanéz és megerősíti őket abban hogy senki nem zárja vagy tartja vissza hazánk egyik jelentős folyóját a Dunát.

A kezdeti kádas példánál maradva: ha kihúzzuk a dugót, ideiglenesen több víz távozik a lefolyón, de amikor a kád kiürült, onnantól megint csak annyi víz folyik ki, amennyi a csapból beérkezik. Egy duzzasztónál is ez az alapelv: rövid ideig lehet vízszintet szabályozni, de tartósan nem lehet több vizet továbbengedni, mint amennyi felülről érkezik.

Emlékeim szerint pár évvel ezelőtt tavasszal mikor nagy árvíz volt a Duna mentén, hasonló vélemények jelentek meg csak fordítva, hogy Ausztria szándékosan nem fogja fel a vizet és engedi rá Magyarországra. Az elv ugyanaz mindkét esetben annyi víz megy át egy duzzasztón mint amennyi belefolyik. A szinttel lehet picit szabályozni de nem jelentős mértékben.

A cikkhez felhasznált források:

1. CNN: Hungary Paks shutdown due to Danube low water

2. Reuters: Near-record low water levels disrupt Danube tourism

3. ICPDR DanubeHIS: danubehis.org

4. ENSZ 1997 Vízfolyások Egyezmény: treaties.un.org

5. Duna Védelmi Egyezmény: EUR-Lex 97/825/EC

6. ICJ Gabčíkovo-Nagymaros Case 1997